A klinikai elektromiográfia az emberi izmok és idegek vizsgálatára szolgáló elektromos módszer. Az utóbbi években a tudományág igen dinamikusan fejlõdött, s hazánkban is már jelentõs számú gép mûködik, az ilyen irányú tevékenységhez 2000-tõl szakorvosi vizsga szükséges. Az elektromiográfia alkalmas a különbözõ izombetegségek diagnosztizálása, s ezek közül nem egy (pl. myasthenia gravis) csak e vizsgálattal deríthetõ fel. Az idegek vizsgálatával megállapítható többek között a baleset kapcsán kialakult idegsérülések kezelésének iránya, prognózisa. Jól felderíthetõk az igen gyakori ideggyulladások, valamint a kompressziós eredetû alagút szindrómák is, de bizonyos gyulladásos betegségek pl. a Guillain-Barré-szindróma korai diagnózisában is kitüntetett szerepe van.

Részletek a tartalomból:

I.A klinikai elektromiográfia fogalma, jelentõsége, javallatai és ellenjavallatai * II. Miográfia: Hagyományos elektromiográfia (nyugalmi aktivitásformák, a motoros egység potenciál jellemzõi, maximális akaratlagos innervációra létrejövõ minták, automatikus analízisek) * Egyes rost miográfia (jitter vizsgálat, stimulációs jitter vizsgálat, elektromos rost sûrûség mérés) * Makromiográfia * Scanning miográfia. * III. Ingerléses vizsgálatok: Egyes ingerrel végzett vizsgálatok (leggyorsabban vezetõ mozgatórostok és a leggyorsabban, ill. a leglassabban vezetõ érzõrostok vezetési sebességének a mérése, késõi (F, H, A hullámok, Blink-reflex) * Páros ingerrel végzett vizsgálatok (mozgató és érzõrostok refrakter periódusának mérése, ütköztetéses vizsgálatok, anastomosisok kimutatása) * Repetitív ingerrel végzett vizsgálatok. * IV. Az autonom idegrendszer vizsgálata. A sympathikus boreflex, a légzési aritmia vizsgálata. * V. Technikai ismeretek.

A hiánypótló könyv minden neurológus, reumatológus szakorvos számára alapvetõ, de az érdeklõdõ családorvosok is haszonnal forgathatják.